Valami történt a péniszen

Negyvenes éveinek közepe táján, csak úgy, a maga számára, elkezdi felmérni helyét a világban.

Nem tudatos önelemzés ez, inkább olyanféle gondolatsorok indulnak el benne néhány kényszerképzet hatására félelem a bezárt ajtóktól, félelem a beosztottaktól és a főnököktől, megmagyarázhatatlan aggódás kisfia iránt stbamelyek megpróbálják kipuhatolni, hogy miféle érzelmek, aspirációk, törekvések, problémák mozgatják őt, mit várhat még az élettől stb.

Bob minden látszólagos tipikussága, amerikai valami történt a péniszen ellenére is igen érzékeny intellektuel; a regény hosszú belső monológjaiból, állandó kommentárjaiból kibontakozó látlelete ragyogó helyzetkép, érzékeny, sokoldalú pszichoportré. Az önelemzések pillanatig sem unalmasak, hiszen egy egész élet történéseit átfogják, minden eseményt szexuális kalandokat, hivatali csatározásokat, néhány emlékezetes halált, a gyerekek többszörösen ambivalens viselkedés- formáit irónia és önirónia kettős tükrében mutatnak be, és az emlékek különböző rétegeit lefejtve, különböző epizódok szempontjából megvilágított profilokból felépített, remekül megformált figurák sokaságát vonultatják fel a kamaszálmok aurájában megjelenő kis prostituált, Virginiát; a "megfúrt" főosztályvezetőt, Kagle-t; az unt és utált, de egészen belülről ismert feleséget, akihez mégis igen szorosan kötődik stb.

A regény értelmezése - éppen sokrétűsége, tudatossága miatt - felette nehéz; alapjában mégis az amerikai, de általában véve is a modern, kései